Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Egy aranyos sztori

A leánykori nevem Kiss Bodza.A férjezett nevem Kiss Ballérné.
Robogok a lejtőn lefelé a kavicsos úton a kölcsön kapott biciklimmel.Már második napja vagyunk jó barátságban.A váltó nem túl tökéletes és a fék sem az igazi.A kormány elé egy kosár van felszerelve amitől az előttem haladó utat alig látom.Verőfényes napsütéses délután van,a villányi tájon.A hajamba a házi nénim gyönyörű bazsarózsákat tűzött,mert ő szerinte ettől leszek igazán szép.Boldogan hagytam is neki,hogy együtt örüljünk finom illatának és közben csodás színeit dicsérgessük.Imádom, ahogy száll az illata körülöttem,ahogy a szél fujdogál és a szirmaik repülnek ki belőlük,miközben elszáguldok a borozók előtt.Az ódon hangulattól teljesen elvarázsolódom.A negyedik helyen vásároltam meg a finom piros nedüket.Mindenhonnan viszek magammal,amiket sorban a kosaramba helyezek és hazáig figyelem ahogy ugrálnak egymáson.
-Csak éljék túl míg végre az asztalra kerülnek!-gondoltam magamban,miközben elindultam a biciklivel.
Barátaim érkezését várom izgatottan.Már a hideg tálakat elkészítettem,és a finom gyümölcsös süteményeket is kisütöttem.A sós finomságokat Adrika, a házi néni már pillanatokon belül hozza az asztalunkra.Egy csipkés teritőt helyez alá.Nagyon izgatott vagyok!Soma is jön velük,akit nagyon várok.Egy hónapja már ,hogy nagyon erős vonzalom alakult ki közöttük...Tombol a szerelmünk! De ez titok,csak mi tudhatjuk! A férjem elutazott,majd csak a hónap végén érkezik haza.Üzleti úton van a svájci alpokban valamerre. A hely legmenőbb éttermébe foglaltattam asztalt,Kiss névre és csak két személyre.Valahogyan majd el kell szakadnunk a vendégeinktől pár órára,hogy élvezhessük majd egymás jelenlétét.Még nem tudom mire fogunk hivatkozni,majd kiderül menet közben.
-Meglepetés!!!-Állnak a kapuban.Üvöltöznek és nevetgélve lökdösik egymást,meg most már inkább engem.Felemelgetnek a levegőbe, a bringámat meg agyon cikizik...Tökéletesen jó hangulatban érkeztek meg,pedig még a borozók közelében sem jártak.Korábban jöttek,nem volt nagy forgalom az autópályán.Természetesen a kártya partyk az öreg eperfa alatt és a kedvenc társasjátékaink sem maradhatnak el.A borok pedig isteniek!
-Úgy látom,le kell menjek még a borozókhoz.-hoztam meg a gyors döntésemet.
-Bár este felé a hűvösben majd elindulunk és végig kóstolgatunk mindent. Soma ugrik fel gyorsan,hogy elkísér.Már haladunk is lefelé az autóval a hosszú poros úton.Izzik a levegő körülöttünk,szikrázunk és boldogok vagyunk.Megállunk az étterem előtt.Besétálunk összefonódva,csók-csók hátán,mint a tinik.
-Kiss névre foglaltunk asztalt!-mondom közben a nagyon kedves pincérnek.
-Máris utána nézek.-válaszol szívélyesen.Pár perc és érkezik is. Zavartan áll meg mellettünk,és várja míg megtiszteljük végre a figyelmünkkel.Udvariatlanok vagyunk. Nem baj,majd a szép borravaló talán jóvá teszi.
-Az ember nem mindennap szerelmes!-állapítjuk meg viccelődve.
-Valami gond van?-kérdezem látva a pincér zavart arckifejezését.
-Hány órára kérték az asztalt?
-Hat órára.-feleltem.
-Még egyszer pontosítaná a nevét?
-Kiss névre kértem.-válaszolgatok picit ingerültebben.
-Ezek elbénázták az asztalunkat, ez egészen biztos!-nézek végig az asztalok sorain.Itt valóban teltház van, még a lugasok alatt is.
-Egy asztal van Kiss névre ,de már elfoglalták. Őszintén szólva, nem is értem!-mondja zavartan és mutat a kezével az asztal irányába.Ballért látom a férjemet,egy fiatal szőke nővel.Éppen koccintanak és bújnak bele közben egymásba.
-Az eszem megáll,de komolyan!Ilyen a világon nincsen,ez nem fordulhat elő...Ez mit keres Villányban!?Külföldön kell legyen!
Soma is ismeri őt és tágra nyílt szemekkel veszi tudomásul a véletlenek összjátékát.Egy palack pezsgőt rendeltem jeges vödörbe,és pár sort is írtam mellé:"Érezzétek jól magatokat,és egészségetekre!"A pincérünk intelligens ember létére mindent megértett és elindult hogy az asztalukra helyezze a vödröt és e közben mutatott is felénk,akiknek köszönheti ezt a gesztust.Mosolyogva intettem, majd sarkon fordultam és eljöttem.
Soma várt.Az ajtót kinyitotta és beültetett az autóba,beindította a motort,majd egymásra néztünk szótlanul és szerelmesen.Tudtuk,hogy a szabadságunk és a szerelmünk első nyílt és őszinte perceibe léptünk át mindketten...